Kossuth Lajos utcai közúti híd

Barátok hídja. A híd középkori eredetű, hadi szempontból igen jelentős funkciója volt. A vár bejáratához vezető mocsaras vidék rőzseútját itt, a legmélyebb ponton, híd kötötte össze a patak két oldalával (az út gerendaboltozatát és a hídra vezető rámpát 1958-ban megtalálták ezen a helyen). Az út nagy forgalma miatt a törökök a fahíd helyére kőhidat építettek. Kőhídra itt feltétlenül szükség volt, mivel rajta vontatták át a várba a súlyos ágyúkat, a nehéz hadianyagokat és a málhát szállító szekereket. Ez a híd azonban 1730-ban megsérült, lehet, hogy egy árvíz következményeként. 1757-ben azonban biztosan az Eger–patak áradásának következtében omlott össze. A hatalmas károkat szenvedett hidat újjáépítették, sőt díszítették is. Az 1813-as nagy árvízben azonban újra elpusztult. Az új boltozatot Zwenger József tervei szerint építették meg 1815-ben. A mai Kossuth Lajos (régebben Hatvani, később Káptalan) utca a várba vezető hadiút volt, jelentőségénél fogva a megelőző századok során fapallókkal erősítették meg és tették járhatóvá. A Buttler-háznál a várba vezető fapallós járószintje, a mai aszfaltfelület alatt, 85-100 cm mélységben feküdt. A 16. századi gerendavázas hadiút pedig már átlagosan 170 cm mélyen volt megtalálható. Sőt e gerendavázas út alapozásának kőrétege alatt még további 80-100 cm-re talált rá a régész a feltárható legrégebbi út szintjére. Ezt a hidat a közeli ferences templomról és kolostorról „Barátok hídjá”-nak nevezték sokáig az egriek. Bár külsőségében ma már nincs jele, mégis török eredetű. Faragott kváder-kövekből készült, egy nyílású, zömök híd volt. Magas bogárhátával és tömör falú kőkorlátjával Eger városképéhez tartozott 1944. november 30-án történt felrobbantásáig.

magyar