Harangöntő-ház

Eredetileg lakóház, harangöntő-ház, jelenleg a Kopcsik Marcipánia otthona.
A házat 1750-1762 között Singer Mihály szobrász, majd özvegye lakta. 1763-1768 között Joel – vagy Johel – József harangöntőé lett a ház. Joel 1768-ban meghalt. Özvegye, a pozsonyi származású, s Fellner Jakab harmadik feleségével feltehetően rokonságban álló Kristelli Rozália újból férjhez ment, ismét egy harangöntőhöz, Isztl Józsefhez, így 1770-től kezdve Isztl lakta a házat. Isztl (Júsztel) halála után özvegye folytatta a mesterséget, majd 1807-ben átadta azt fiának, Isztl Jánosnak. 1815-1820 között megszerezték a szomszédos házat is Kern József rézművestől – Eszterházy kedvelt mesterétől – így ettől kezdve két ház van az Isztl család kezén, egymás mellett. 1845 táján Bernecker Mátyás harangöntőé lett a kettős ház. 1851-ben özv. Bernecker Mátyásné szomszédja Angelo Morandi volt. 1887-ben Mező Ignácé, 1903-ban Lengyel Jozefáé. 1930 körül Szmrecsányi Miklós még látta a ház padlásán a harangöntő mintákat. A ház északi L-alakú részét 1944-ben egy bombatámadás megsemmisítette. A homlokzatot díszítő két domborművet, amely a mesterségre vonatkozó jeleneteket ábrázol, napjainkban a Dobó István Vármúzeum őrzi. 

magyar