Líceum

Eger legmonumentálisabb, egyik legmeghatározóbb épülete, melynek tömege uralja a belvárost. 1762. június 29-én, amikor Eszterházy Károly elfoglalta az egri püspöki széket, elődje, Barkóczy Ferenc püspök jóvoltából már készen fogadták őt az egyetem épületének Gerl József által készített tervei. 1765-ben Eszterházy kifizettette Gerl addigi munkáját és Fellner Jakab kapta meg a megbízást.   Az addig elkészült terv azonban nem lett teljesen elvetve, Fellner csupán átdolgozta azt. Az eredeti elképzelés bizonyosan nem tartalmazta a kápolnát és a színházat. Ugyancsak ilyen új, Fellner beléptével összefüggésbe hozható elem volt a csillagásztorony is. 
1774-re került a Líceum épülete olyan állapotba került, hogy használatba lehetett venni. Eszterházy püspök októberben elrendelte, hogy az összes püspöki iskola – a teológia, a jog és a filozófia – költözzenek oda és az 1774-75-ös tanévtől ott folyjon az oktatás.  

Ma is eredeti szépségükben tekinthetők meg a könyvtár, a díszterem és a kápolna   freskói, melyeket Johann Lucas Kracker, Franz Sigrist és Franz Anton Maulbertsch festettek. A könyvtár mennyezetén a tridenti zsinat látható, a díszteremben a négy fakultás, a kápolnában pedig a mennyország az üdvözültek seregével.

magyar