Minorita templom és rendház

A 18. század elején a téren, szorosan a patak mellett állt a minoriták temploma. Ennek a templomnak a homlokzata, illetve bejárata közvetlenül az Eger-patakon átvezető kis fahíd feljárójához nyílt. Ezt a fahidat, – amely nem azonos helyen állt a mai Dobó téri híddal, hanem attól feljebb, a barátok hídja felé eső részen – 1770-ben, amikor az új templom megépült, elbontották.

Az 1757. július 4-én bekövetkezett nagy árvíz után, amikor újból, immár sokadszor elöntötte az áradat a templomot, Barkóczy Ferenc püspök a városháza és a régi minorita templom közötti Noszvaji-telekért „megküzdött” a városi tanáccsal, s végül megszerezte azt a minoriták számára. Így a tér közepén megkezdődhetett az új templom építése 1758-67 között, melynek felszentelésére csak 1773-ban kerülhetett sor.

A templom tervezésénél figyelembe vették, hogy a patak gyakran megárad, ezért csak tíz lépcsőfok megmászása után lehet felérni a bejáratához, hogy  többé ne legyen a víz áldozata. Sokak szerint Eger legszebb épülethomlokzatával rendelkezik, mely a felújítás óta méginkább érvényesül és amely Kilian Ignaz Dientzenhofer tervei alapján épült. Főoltárát Kracker János Lukács festménye díszíti és a gyermekét ölében tartó Szűz előtt hódoló Páduai Szent Antalt ábrázolja. A templom és a rendház egy része 1827-ben leégett, ennek emlékét őrzi a bal hátsó mellékoltár Szent Flóriánt ábrázoló falképe, melyen a szent egy rocska vízzel oltja a templom égő makettjét.

A  szomszédos rendház épületének bejárata fölött latin felirat hirdeti az épület funkcióját: CONVENTUS ORDINIS FF. MINORUM CONVENTUALIUM (Konventuális Ferences Minorita Rend Épülete).

A 18. század elején épült minorita rendház a Rákóczi - szabadságharc alatt teljesen leégett, majd az újra felépített házat árvíz pusztította el. A jelenleg álló épületet 1772-ben kezdték építeni, építő mestere Nitsmann János volt. Az 1827-es tűzvész nemcsak a templomban, de a rendházban is nagy kárt tett. Az ezt követő helyreállítás során épült a 3. emelet, ezzel egyidejűleg kicserélték a tetőszerkezetet. Az épület L alakú, a templommal együtt U alakú udvart zár körül.

A szocializmus éveiben különféle üzemek (szabó, cipész kisipari termelő szövetkezetek)  működtek a házban, ezért belső díszítményeire és berendezésére csak következtetni tudunk. Ma a Szent Hedvig Leánykollégium működik benne.

 
 
magyar